Valami finom sugallat terjed csoportunkban. Nem más, mint a pónirajongás. Nem lehetett észrevétlenül hagyni azt a játékintenzitást, amit a mesebeli rózsaszin pónik váltottak ki a gyerekekből. Nincs nap, hogy ne legyen teritéken a pónis játék, a lovagolás, a patkózás, a pónifésülés, a pónibabusgatás.

Egy mesebeli figura, ami mély nyomot hagyott a gyerekekben. S hogy a rajongott játékszer valósággá cseperedjen gondoltunk egy nagyot: kirándulást szerveztünk az egrespataki lovaldához. Egy nagy találkozás a pónikkal!

Hosszú várakozás után , amit az idÅ‘járás okozott,a 2-es számú Óvoda  Micimackó csoportja  június 7-én kirándulni indult. Reggel a gyerekek örömmel és izgalommal   érkeztek az óvodába, mert végre szép idÅ‘ volt és elmehettünk a várva várt kirándulásra.  A gyerekek szeme örömöt sugárzott, a szülÅ‘ké pedig  aggodalmat, mert útnak indították 6 éves gyereküket a kalandos utazásra.   A kirándulás célja az volt hogy elérkezzünk Zsibóra a Botanikus kertbe, hogy ott megismerjünk szebbnél szebb virágokat, halakat, teknÅ‘sbékákat, állatokat. A fÅ‘ cél mellé, egy újabb célt állítottunk fel, megismerni , utazni a gyerekek által csak filmekben, tévében látott közlekedési eszközzel, a vonattal.

Mi pedagógusok is egy kicsit aggódtunk, féltünk a vonattal való utazástól, de  annál nagyobb volt örömünk, elégedettségünk, amikor láttuk, hogy a gyerekek mennyire élvezték a vonatozást.

A vonatállomáson megnéztük a várótermet, beszélgettünk a pénztárosnÅ‘vel aki tÅ‘l megvásároltuk a vonatjegyeket, ahoz, hogy felülhessünk a vonatra. Alkalmunk adódott két típusú vonatot megismerni, megfigyelni kívülrÅ‘l belülrÅ‘l. Utazás közben a gyerekdaloktól , a gyerekek kacajától  csengtek a kocsi fülkéi.  Zsibóra érkezvén  egy kis séta után megtaláltuk a Botanikus kertet, ahol gyönyörködhettünk szebbnél szebb virágokban, élveztük a szökÅ‘kútat, az árnyékban való közös falatozást.

Nagyon elnyerték tetszésünket az akváriumban lévÅ‘ halak, amelyektÅ‘l nehezen tudtunk megválni.  Az elkeritett erdÅ‘s rész is meglepetéseket rámunkra.  A gyerekek felkiálltottak egy-egy  Å‘zike, szarvas észrevételekor, s azon tanakodtak ki vette észre Å‘ket elÅ‘ször.

A vaddisznókat közelebbről figyelhettük meg, mert azok nem féltek tőlünk. Mi is bátrak voltunk, füvet nyújtottunk be nekik, hogy etessük meg őket.